PM2.5 — 2,5 mikrométernél kisebb finom részecskék. Ezek a részecskék elég kicsik ahhoz, hogy áthaladjanak az orron és a torkon, mélyen behatoljanak a tüdőbe, sőt a vérárambe is bejussanak. Fő forrásaik a járműkipufogó, az ipari folyamatok és az erdőtüzek.
PM10 — 10 mikrométernél kisebb durva részecskék, beleértve a port, pollent és útfelület-kopást. Bár nagyobbak a PM2.5-nél, még mindig légúti irritációt okoznak és súlyosbítják az asztmát.
O₃ — A felszíni ózon nem közvetlenül bocsátódik ki — akkor keletkezik, amikor a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek napfényben reagálnak. Nyári délutánokon magasabb. Asztmás rohamokat válthat ki és csökkentheti a tüdőfunkciót.
NO₂ — A nitrogén-dioxid elsősorban járműmotorokból és erőművekből származik. Gyulladást okoz a légutak nyálkahártyáján, ezáltal a tüdőt fogékonyabbá teszi a fertőzésekre.
SO₂ — A kén-dioxid kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok, különösen szén és olaj elégetésekor szabadul fel. Még rövid expozíció is összeszűkítheti a légutakat, különösen asztmásoknál.
CO — A szén-monoxid szagtalan gáz a tüzelőanyagok tökéletlen égéséből. A szabadban főként a járműforgalomból származik. Emelkedett szinten csökkenti a vér oxigénszállító képességét.